Minden, amit tudni kell a csendháborításról

A társadalmi együttélés kötelezően betartandó szabályokon nyugszik, amelyek megszegése akár szigorú intézkedéseket is vonhat maga után. Ebbe a kategóriába sorolható a csendháborítás is, így sokszor valóban joggal lehetünk mérgesek 1-1 állandóan zajoskodó szomszédunk miatt.

A Polgári Törvénykönyv világosan kimondja, miszerint minden ingatlantulajdonosnak, illetve bérlőnek kötelessége tiszteletben tartani a környezetében élők alapvető jogait a zavartalan élethez. Különös tekintettel a szomszédok nyugalmának céltalan megzavarása következményekkel jár, az ügyet pedig a szenvedő fél, ha nem változtatunk a magatartásunkon, akár bírósági útra is terelheti.

A csendháborítás szabályai eltérő képet mutatnak településenként, sőt, lakóházanként is. Ám vannak olyan alapvető, mondhatni kőbe vésett szabályok, amelyeket minden magyar állampolgárnak kötelessége betartani. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb információkat melyeket a csendháborítás kapcsán érdemes tudnunk, mielőtt akár jogi útra terelnénk konfliktusainkat.

Mikor követünk el csendháborítást?

Csendháborítás alatt a személyes nyugalmunk hangos zaj általi megzavarását értjük. Az, hogy mi számíthat törvényesen zavarónak, szigorú szabályok határozzák meg. Lássunk néhány példát!

A csendháborítás fogalma

Valószínűleg mindannyiunknak volt már „szerencséje” hangoskodó szomszédokhoz. Bátran kijelenthetjük, hogy a legtöbbünk bizony nehezen tolerálja a nyugalma megzavarását.

“Csendháborításnak minősül minden olyan tevékenység, aminek keretén belül az okozott zajjal másokat zavarunk.”

Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az alkalomadtán előforduló zajosabb tevékenységek, például fúrás-faragás, hangosabb buli, esetleg korai fűnyírás esetén hajlamosak vagyunk elnézők lenni – persze kizárólag abban az esetben, ha valóban ritka esetekről van szó.

csendháborítás
csendháborítás

Amennyiben viszont a zajforrás repetitívvé, esetleg állandóvá válik, az életminőségünket, sőt, az egészségünket kockáztatjuk azzal, ha nem lépünk fel határozottan a zaj forrásának okozójával szemben. Csendháborításnak minősül minden olyan tevékenység, aminek keretén belül az okozott zajjal másokat zavarunk.

Csendháborítás törvény – ismerjük a jogainkat!

A csendháborítás jogszabálya világosan megfogalmazza, milyen esetek számítanak szabálysértésnek. A 2012. évi II. törvény 195. § (1) bekezdésében azt olvashatjuk, hogy minden olyan tevékenység -legyen szó lakóterületen, közterületen, tömegközlekedési eszközön, sőt, védett természeti területen végzett tevékenységről- ami veszélyezteti, illetve megzavarja mások nyugalmát, szabálysértésnek minősül és mint olyan, következményekkel jár.

Fontos tudni, hogy a csendháborítás témakörében megkülönböztetünk külső és belső zajforrásokat is, ezekre más-más szabályok vonatkoznak. A csendháborítás decibel vonatkozásában is eltérő képet mutat – más decibel szabályozás érvényes a vidéki lakóövezetekre, zöldövezetekre, oktatási intézményekre, a városi szférára, illetve az egyes épületek lakóhelyiségeire is.

GYIK: hány órától van csendháborítás, illetve hány decibel a csendháborítás?

A fentiek tudatában joggal fogalmazódik meg bennünk a kérdés: milyen szabályokat kell betartanunk ahhoz, hogy ne kövessünk el önhibánkon kívül szabálysértést?

csendháborítás szabályai fűnyírás

Ha a hangos zene csendháborításnak minősül, akkor a lazításnak ezt a fajtáját örökre el is kellene felejtenünk? Az olyan triviális tevékenységekről nem is beszélve, mint a fűnyírás. A csendháborítás mettől meddig, tehát milyen időszakokra vonatkozik? Lássuk az erre vonatkozó, minden magyar állampolgárra érvényes szabályokat!

Vidéki lakó, pihenő övezet csendháborítással kapcsolatos tudnivalók

Az országos csendrendelet kimondja, miszerint a kisvárosokban csendháborításnak minősül a nyugalom megzavarásara alkalmas minden zaj, ami 06.00-22.00 óra között történik és meghaladja az 50 dB-t. A fennmaradó időszakban, vagyis 22.00-06.00 között ez az érték nem lehet nagyobb 40 dB-nél. A lakóhelyiségben ezek az értékek nappal 40 dB-t, éjszaka 30 dB-t takarnak.

Csendrendelet Budapest városában

A vidéki lakóterületeknél jóval zsúfoltabb városok, különös tekintettel Budapestre, már valamivel megengedőbbek ennek vonatkozásában. A sűrűn beépített lakóterületeken 06.00-22.00 között nem lehetünk hangosabbak zaj okozói 55dB-nél, 22.00-06.00 között 45 dB-nél.

Csendháborítás társasházban -figyeljünk a megengedett értékekre!

Más szabályok vonatkoznak a társasházak lakóhelyiségeire. Ezek a következők: 06.00-22.00 között a 40 dB a megengedett, a fennmaradó időszakban, tehát éjjel 30 dB.

Természetesen, ahogy a fentiekben is már megemlítettük, a csendháborítás társasházanként eltérő szabályokat is magába foglalhat. Ha új helyre költözünk, mindenképpen legyünk tisztában az adott lakóközösség szabályaival!

Néhány szóban a külső zajforrásokról

A helyi önkormányzatok szabályai világosan meghatározzák, mi számít külső zajforrásnak, mi az ezzel kapcsolatos megengedett érték, illetve melyek azok a napok, amikor megengedhetjük magunknak a „hangoskodást”.

A fűnyírás, a felújítás vagy például a szabadtéri koncertek is ebbe a kategóriába tartoznak. A tapasztalat azt mutatja, ezek közül az első példa, a fűnyírás okozza a legnagyobb fejfájást, ha a csendháborításról van.

Fűnyírás vasárnap Budapesten és vidéken, avagy csendháborítás vasárnap

Mindannyiunknak ismerős a szomszéd, aki túlbuzgóságában már kora reggel fűkaszát ragad és nekiesik a kertnek – miközben mi még szeretnénk az igazak álmát aludni. Nos, ha mindez munkanapon történik, 07.00-20.00 között, a szomszéd nem jár tilosban. A fűnyírási tilalom továbbá kimondja, hogy pihenőnapokon, illetve szombaton a szóban forgó tevékenység reggel 9-től maximum délig, illetve délután 3 órától maximum 6-ig megengedett.

Fontos tudni, hogy vasárnap a fűnyírás tilos! Legyen szó a fővárosról vagy bármelyik pontjáról az országnak, a fűnyírás vasárnap nem megengedett! Tudnunk kell azt is, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel, például feljelentéssel is járhat, ha a csendháborítás vasárnap történik.

Mit tegyünk, ha túl hangos a szomszéd?

csendháborítás békés rendezése

Alapvetően a probléma megoldását békés mederbe is terelhetjük – ha nyitott rá a másik fél. A zajos szomszéd feljelentését mindenképpen előzze meg egy intelligens beszélgetés, aminek keretén belül előadjuk a problémánkat és felkérjük a másik a felet, változtasson a magatartásán. Tény, hogy az esetek többségében megoldható így is a helyzet, a csendháborítás bejelentése maradjon tehát B terv.

Csendháborítás feljelentés menete – ha meghiúsul a közreműködés

Persze az is előfordulhat, hogy a hangos szomszéd nem hajlandó változtatni az életvitelén, a szokásain. Ilyen esetekben nem hagyhatjuk annyiban a dolgot, értesítsük a rendőrséget az ügyről.

A rendőrségi bejelentés csendháborítás után az illetékes szervek a helyszíni kiszállással védik a jogainkat, a hangoskodóra pedig akár 150 ezer Ft bírságot is szabhatnak (a bírság egyébként 5-150 ezer Ft között mozoghat).

A csendháborítás bejelentése telefonszám tárcsázásával történik, ám az, hogy milyen számot is kell pontosan hívni, településenként változik. Ennek könnyen a végére járhatunk, ha informálódunk az adott település Közterület-figyelő intézményének elérhetőségéről.  

Polgári eljárás – ha komoly a baj

A panaszunkra, többszöri felszólításunkra folyamatosan fittyet hányó szomszéd ellen bírósági eljárás is indítható. Elsődlegesen telefonos bejelentést kell tenni a helyi illetékeseknél, akik az értesítés után megkezdik a vizsgálatot. A felhatalmazottak nem csupán a zaj forrását, illetve annak minőségét veszik górcső alá, de annak rendszerességét, körülményeit és a helyszínt is.

Bár az esetek többségében a rendőrség kihagyás nélkül is megoldható a konfliktus (erre bíztatnánk mindenkit!), nem árt tisztában lenni jogainkkal, ha szomszédunk nem hagy nekünk más utat a probléma rendezésére.