A csendháborítás szabályai

Rendkívül zavaró tud lenni, amikor a szomszédok hangoskodnak. Ha csak egyszer-egyszer fordul elő, hogy végig kell hallgatunk, ahogy veszekednek, nyírják a füvet, fúrnak-faragnak vagy hangos zenét hallgatnak, akkor még talán szemet tudunk hunyni felette.

Ám, ha a zaj mindennapossá válik, akkor könnyen elveszíthetjük a türelmünket, teljesen jogosan.

Bárhol is élünk jogunk van a nyugodt, zavartalan életvitelhez, csendháborítás esetén pedig meg tudjuk tenni a szükséges intézkedéseket.

Ehhez azonban először is tisztában kell lennünk a fogalom jelentésével és azzal, hogy milyen lépéseket tehetünk ellene.

Mi minősül csendháborításnak?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi minősül csendháborításnak?

Az idegen szavak szótárában ezt a megfogalmazást találjuk:

“lakott területen, az ott lévő épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul és a megengedettnél nagyobb zaj okozása, ami mások nyugalmát megzavarja.”

Tehát lényegében ide sorolható minden olyan tevékenység, amit túl zajosnak és zavarónak érzünk.

Néhány példa:

  • zenehallgatás
  • fúrás-faragás, barkácsolás
  • lakásfelújítási munkálatok
  • fűnyírás
  • családi összejövetelek
  • házibulik

Mit mond a törvény a csendháborításról?

A Polgári Törvénykönyv általánosságban fogalmazza meg, hogy a tulajdonos, illetve bérlő köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Amennyiben házat vásárlunk vagy bérlőként élünk az ingatlanban kötelesek vagyunk betartani a másokkal való együttélésre vonatkozó szabályokat és ugyanezt megkövetelhetjük a szomszédainktól is.

A jogszabály nem ismerésére, mint felelősséget kizáró vagy enyhítő körülményre nem hivatkozhatunk.

Természetesen nem arról van szó, hogy ne lehetne zenét hallgatni, füvet nyírni, lakást felújítani vagy családi-baráti összejöveteleket tartani. Ezeknek a tevékenységeknek azonban megvan az idejük és a módjuk.

A felújítási munkákat, zeneoktatást, gyakorlást munkaidőben lehet végezni, a hangosabb háztartái gépeket pedig este 8-9 óráig lehet működtetni.

Általánosabb elfogadott metódus, hogy a zajosabb tevékenységeket 6:00 és 22:00 óra között lehet csinálni, de akkor sem korlátlanul a szomszédok szükségtelen zavarása mellett.

Önkormányzatok, társasházak egyedi szabályai

Az önkormányzatoknak joguk van ahhoz, hogy egyénileg alkossák meg a saját csendrendeletüket, így az ezzel kapcsolatos előírásokról érdemes tájékoztatást kérni. A helyi rendeleteken indokolt esetben a társasházak is szigoríthatnak.

Ezeket a szabályokat a házirend tartalmazza. Ha esetleg nem vagyunk biztosak abban, hogy adott tevékenység adott időpontban csendháborításnak minősül-e, akkor a házirendet is érdemes átböngésznünk.

Ez tartalmazhatja például, hogy hány órától hány óráig lehet porszívózni, mosógépet használni, fúrni-faragni, és kiterjedhet arra is, hogy otthonunkban hordhatunk-e klumpát, fapapucsot stb.

Amennyiben valamelyik lakó olyan programot, tevékenységet tervez, ami zavarhatja a szomszédokat, akkor arról értesítenie kell őket. Társasházakban például plakátok kiragasztásával vagy a postaládában üzenet hagyásával. Ilyenkor illik egy telefonszámot is megadni, ahol lehet szólni, ha már túl nagy a zaj.

Ezek általában íratlan szabályok, mégis érdemes betartani a problémamentes együttélés érdekében. Természetesen az, hogy valaki előzetesen bejelenti, hogy például bulit fog tartani, az nem hatalmazza fel rá, hogy azt tegyen, amit csak akar.

Ha a lakók zavarónak érzik a dolgot, akkor jogukban áll megtenni a szükséges lépéseket.

Mit lehet tenni csendháborítás esetén?

Ha azt tapasztaljuk, hogy az életvitelünket nem tudjuk gondtalanul folytatni a szomszédok zajos viselkedése miatt, akkor nem szabad annyiban hagynunk a dolgot.

Az együttélési normákat megszegő személyeknek első körben érdemes jeleznünk a problémát. Sok esetben már ez is elég ahhoz, hogy lehalkítsa a zenét vagy épp ne vasárnapra időzítse a fűnyírást. Ha viszont a közreműködésünk ellenére sem hagy fel a zajongással, akkor a csendrendelet megszegése okán feljelentést tehetünk a rendőrségen.

Ezt követően a rendőr kiérkezik a helyszínre és szóban figyelmezteti a hangoskodó(ka)t. Jegyzőkönyvet vesz fel az esetről, elkéri az adatainkat, majd távozik. Ha másodszor is előfordul a csendháborítás, akkor a feleszólítás mellett már bírságot is kiszabhat.

Amennyiben bíróság elé kerül az ügy, akkor az illetékesen gondosan kivizsgálják, hogy a zaj indokolatlanul hangosnak minősül-e.

A csendháborítás kivizsgálása

A törvény értelmében a szubjektív tűréshatárt elérő zajokozás jogellenesnek minősül, tehát a kivizsgálás mindig arra irányul, hogy a zajkibocsátás “alkalmas-e” arra, hogy zavarja mások nyugalmát.

Ez azért fontos, mert a feljelentést követően a bejelentőnek nem kell tanúkkal bizonyítania, hogy a zaj ténylegesen zavarja-e a saját nyugalmát. Az ügyek elbírálása minden esetben egyedileg történik, ugyanis minden eset más.

A felhatalmazottak vizsgálják a helyszínt, az időpontot, a zaj természetét és más körülményeket is figyelembe vesznek, mielőtt meghozzák a döntésüket.