A faliképek szerepe az enteriőrben
A faliképek jelenléte a házban nem csak a szobákat díszíti, hanem sokat mond a tulajdonos esztétikai ízléséről és anyagi lehetőségeiről is. A megvásárolt alkotást jól össze kell hangolni a szoba kialakításával, és úgy kell elhelyezni, hogy jelentés és stílusbeli összeegyeztethetőség legyen közöttük. Ezen felül figyelni kell a helyiség falainak színére és textúrájára. A helytelenül elhelyezett faliképek kellemetlenségeket okozhatnak ahelyett, hogy a szobát díszítenék.
A művészeti galériáktól eltérően, ahol a festményeknek kiemelkedve kell lógniuk, a nappaliban elhelyezett művek harmonikus kiegészítői kell hogy legyenek a belső tereknek. Néha érdemes ezeket szimmetrikusan elhelyezni valamelyik bútor darabhoz viszonyítva. Ha a helyiségben sok kép van, akkor érdemes őket a különféle jellemzők szerint csoportosítani, például színséma, méret vagy a keretek kialakítása alapján. Ha a faliképek egy sorban vannak elhelyezve, nem szükséges őket felülre vagy alulra igazítani. A különböző szinteken elhelyezkedő elemek néha méltóságteljesebbeknek tűnnek.
Például, ha három nagy képet szeretne egy falra akasztani, akkor azokból a két szélsőt egy szintre függesztheti, a középső pedig körülbelül egyharmaddal magasabbra emelheti. Ha sok az alkotás és különféle a méretük, akkor érdemes kísérletezni. Fektesse le őket a padlóra és készítse el a legmegfelelőbb kompozíciót. Ha a faliképek közül egyet szeretne kiemelni, hogy nagyobb figyelmet szenteljen neki, akkor azt külön, jól megvilágított helyen, lehetőleg szemmagasságban kell felakasztani. A keret sem az utolsó szerepet játsza a képeknél. Az általános benyomás attól függ, hogy mennyire felel meg a vászonnak.
A vászonnak és a keretnek összhangban kell lenniük egymással az arány és a stílus terén. Ez azt jelenti, hogy ha a faliképek kis méretűek, akkor nem szükséges őket masszív keretbe helyezni. Viszonylag a közelmúltban modulokból álló faliképek jelentek meg a belsőépítészetben és gyorsan népszerűvé váltak. Ezek több részből állnak és egy közös kompozíció, stílus vagy színösszeállítás egyesít őket. Az ilyen képeket többrészesnek is nevezik, mivel két vagy több részből állhatnak.
Leggyakrabban kettő, három vagy öt modulból álló modellekkel találkozhatunk a lakberendezési áruházakban. A modulok azonban nem feltétlenül négyzet vagy téglalap alakúak. Lehetnek kerekek, oválisak, rombusz vagy sokszög alakúak és akár egy kompozición belül is lehetnek eltérő alakú szegmensek. Különösen fontos a faliképek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése.
Minden a modulok által megjelenített ábrákon múlik. Ezeket két csoportra osztják. Az első szerint a teljes alkotás egy képet ábrázol, csak több részre bontva. Ebben az esetben a legjobb, ha a modulokat egy szinten, kis távolságokra helyezi el egymástól. A második lehetőség az, amikor minden egyes részen más, a többitől független kép látható. Az ilyen moduláris faliképek elhelyezhetőek vízszintesen és függőlegesen is, különböző szinteken és különböző távolságokra egymástól.