A komposztáló házilag is egyszerűen kivitelezhető
A komposztáló házilag könnyen megvalósítható projekt, amelynek jelentős haszna van, nemcsak a konyhai hulladék okos felhasználásában, de a kertművelés és a környezetvédelem vonatkozásában is. Korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük, miért és hogyan érdemes komposztálni, mikre kell odafigyelni annak érdekében, hogy a komposzt értékes humusszá változzon. Mostani bejegyzésünkben a házi komposztáló készítését vesszük górcső alá.
Házi komposztáló – az ideális elhelyezés fontosságáról
A komposzt abban az esetben képes ütemszerűn átalakulni, ha a nem túl száraz vagy nedves, illetve a megfelelő oxigén mennyiség biztosításának érdekében kellőképpen szellős helyen is van.
A feladat tehát adott: találjunk a kertben egy olyan pontot, ami általában félárnyékos, semmiképp sem éri folyamatosan direkt napfény, emellett pedig szellős is.
A komposzt beérésének sok idő kell, minimálisan 3 hónap, de jóesetben inkább 11-12 hónap. Ezalatt az időszak alatt, kizárt, hogy ne essen az eső, az viszont könnyen elmoshatja a komposztot. Védjük hát az értékes anyagot az eső ellen is, illetve bizonyosodjunk meg arról, hogy a talaj (mivel a legtöbb komposz tárolónak nincs alja) nem vízzáró. Agyagos talajra például ebből a tényezőből kiindulva inkább ne telepítsünk tárolót.
Komposztáló házilag – több lehetőség is nyitva áll előttünk
Ha a házi komposztálás mellett tesszük le a voksunkat, alapvetően három lehetőség közül válaszhatunk a kivitelezés szempontjából. Az első, nem túl esztétikus megoldás, amikor a komposztálni való zöld- és barna hulladék rétegeket a szabad levegőn egy nagy kupacba halmozzuk.
Ennek a módszernek megvan a maga előnye, hiszen a komposzt könnyen hozzáférhetővé válik, illetve a szellőztetése is megoldott – cserébe viszont az esetleges szagokat és a cseppet sem esztétikus látványt is el kell viselnünk.
A másik módszer a komposzt tároló megvétele. Ezek a speciális, általában műanyagból vagy fémből készített ládák a legtöbb gazdasági boltból megvásárolhatók, s bár valóban nem vetekszenek csillagászati összeggel, tény, hogy a beszerzésük igényel némi beruházást a részünkről.
A komposztáló házilag is kivitelezhető, saját kezűleg. Ez nemcsak izgalmas feladat, de pénztárcakímélő is, arról nem is beszélve, hogy szintén az újrahasznosítás égisze alatt zajlik a munka.
Komposztáló házilag: kellékek
Amire feltétlenül szükségünk lesz, azok a falécek vagy raklapok, ezek adják majd a komposztláda vagy komposztsiló lényegi vázát. A barkácsolás világában járatosak a falécekkel is szépen elboldogulhatnak, azok méretre vágása, összeillesztése nem okoz majd gondot a számukra.
Ha kicsit is bizonytalankodunk a saját tudásunkat illetően, válasszuk inkább a raklapos megoldást, az egyébként is jóval idő- és energiakímélőbb. Ha így teszünk, nincs más dolgunk, mint a már előre elkészített falat (raklapot) stabilan egymás mellé illeszteni, hogy azok láda formát adjanak.
Szükségünk lesz még fúrógépre, facsavarokra, faanyag ragasztóra és körfűrészre, amennyiben falécekből állítanánk össze a komposztládát.
Házi komposztáló készítése lépésről lépésre
Könnyű a dolgunk, amennyiben raklapból készítenénk el a silónak is gyakorta nevezett komposztládát. Ehhez nem is kell mást tennünk, mint 4 darab egyforma méretű raklapot beszereznünk, ezek alkotják majd a láda négy oldalát.
A raklapos megoldás esetén a láda alját a puszta föld képezi majd. A négy raklapot egymáshoz kell rögzítünk, hogy azok kocka formát adjanak. Ezt tehetjük szegek és kalapács, vagy esetleg fúrógép és facsavarok segítségével is. Az így kapott siló felül könnyen szellőzhet.
Vannak, akik a falécek és a raklapok nyújtotta lehetőséget okosan ötvözve a siló egyik oldalát üresen hagyják, ezáltal biztosítva a kényelmes, felhasználóbarát komposzt-forgatást. Ez esetben néhány egyformára vágott falécből ereszt készíthetünk a raklapokból álló sílónak, így meggátolhatjuk azt, hogy az eső eláztassa a leendő humuszt.
Komposztáló házilag – finomhangolás
Annak érdekében, hogy a szerves hulladék beérjen, a komposztot szellőztetni és a háztartásban időközben felgyűlő (zöld és barna) hulladékkal kell keverni.
Biztosítsunk a siló mellett egy kisebb, 1*1 méteres helyet, ahol a gallyakat, száraz leveleket tárolhatjuk. Ezeket az anyagokat így igény szerint bármikor kényelmesen hozzáadhatjuk a komposzthoz. Ideális esetben a tároló vízcsap közelében van helyezve, így nem kell fáradnunk az időközönkénti locsolásával sem.
Ha mindent jól csináltunk, nem kell tartani a szagoktól sem
Az első és talán leginkább berögzült tévhit a komposztálással kapcsolatban, hogy az büdös. Kétségtelen, ha nem jól csináltuk a dolgunkat (például nem megfelelő arányban vegyítettük egymással a zöld- és barnahulladékot) a kupac rohadni kezd, ez pedig valóban bűzzel jár.
A komposztsiló akkor is rossz szagúvá válik, ha nem fektettük fokozott figyelmet a két-három havonta esedékes átforgatásának. Ha ezeket a hibalehetőségeket kiküszöböljük, a tároló nem fog kellemetlen szagokat eregetni (egy enyhén érezhető, jellegzetes bukéja azért lesz). Ha a szomszéd ferde szemmel néz ránk a kerítés mögül, nyugtassuk meg őt is: ez a siló aztán biztosan nem fog bűzleni!
Mi az a komposztálás, miért hasznos és hogyan kezdj bele? Tudj meg mindent a komposztálás alapjairól.