Egyre komolyabb gondot okoz a mikroműanyag

Manapság egyre többet találkozunk a „mikroműanyag kifejezéssel“, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan miről is van szó. Annyi bizonyos, hogy a műanyagok lebomlása során egyre kisebb részecskékre esnek szét. Minél kisebb ezek mérete, annál valószínűbb, hogy bekerülnek a táplálkozási láncba és ezáltal a szervezetünkbe is.

Sok műanyag tartalmaz olyan vegyi- és adalékanyagokat, amelyek veszélyeztethetik egészségünket, bár az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásuk egyelőre még kevéssé ismert.

Milyen hatásokkal kell számolnunk a mikroműanyag szennyezés kapcsán? Egyáltalán van valamilyen hatékony megoldás a szűrésre? Sajnos ez egy sokkal átfogóbb probléma, mint amilyennek elsőre tűnik.

Mik is azok a mikroműanyagok és hol találkozhatunk velük?

 

Mikroműanyagnak azokat a plasztikdarabkákat nevezzük, amik kisebbek, mint 5 mm. Ezek között akadnak olyanok, amiket eleve ilyen méretben gyártanak. A kozmetikai termékekben található mikrogömbök is ebbe a csoportba tartoznak.

A másik nagy csoport pedig a műanyag termékek roncsolódása következtében keletkezik. Nem meglepő módon a szálforma számít a leggyakoribbnak a mikroműanyagok között, mivel rengeteg válik le a ruhákról a mosás, szárítás során.

Ott vannak még a járművek gumiabroncsaiból származó részecskék, a fékbetétek kopásából származó törmelék, de tetemes számot képviselnek azok a darabkák is, amik az időjárás hatására az útjelzésekből aprózódnak le, ahogyan a járművek különféle műanyag alkatrészei is komoly mikroműanyag forrást jelentenek.

Tenni ellene nagyon nehéz. Gyakorlatilag meg kellene változtatni az emberiség műanyagokhoz való viszonyát, ami bizonyára nem egy-két nap alatt fog megvalósulni.

mikroműanyag szennyezés

Miként kerülnek mikroműanyagok a szervezetünkbe?

Mivel a műanyag mindenütt jelen van a hétköznapjainkban, sajnos folyamatosan ki vagyunk téve a mikroműanyag szennyezésnek. A boltokban kapható élelmiszerek és üdítők, ásványvizek java részében, az állatok szervezetében sőt, még a levegőben is ott vannak ezek a részecskék.

Nap, mint nap megisszuk, megesszük ezeket a darabkákat és ami a legfélelmetesebb, hogy tulajdonképpen azt sem tudjuk, hogy milyen hatással van a szervezetünkre.

Természetesen ezzel kapcsolatban már számos kutatás folyik, de konkrétumot még nem lehet kijelenteni. Egy biztos, nem egészséges, ha plasztikdarabkákkal van tele a gyomrunk.

A háztartásokban is rengeteg termelődik, hiszen a legtöbb terméket műanyag csomagolás borít. De találtak már műanyagot a konyhasóban, a cukorban, sőt még a mézben is.

Úgy tűnik, aki palackozott ásványvizet fogyaszt, – látszódjon az bármilyen egészségesnek és tisztának – több műanyagot nyel le, mint az, aki csapvizet iszik. Az ipari szennyvízszűrő berendezések ugyan képesek kivonni egy bizonyos mennyiséget, de a kisebb részecskék továbbra is bekerülnek az ivóvízbe. Ami pedig a szennyvíziszapba ragad, annak egy részét a mezőgazdaság használja fel, tehát bekerül a termőföldbe.

Hogyan védekezhetünk a mikroműanyag szennyezés ellen?

Az élelmiszerek mikroműanyag szennyezését lehetetlen elkerülni, hacsak nem folytatunk önellátó gazdálkodást, ahol mindent megtermelünk a magunk és családunk számára.

Az vezetékes ivóvíz tisztítható különféle szűrőberendezésekkel, (leghatékonyabbak az ozmózis rendszerűek) amik segíthetnek csökkenteni a részecskebevitelt a szervezetbe. A vízhálózat által használt vezetékekből is kerül némi műanyag az ivóvízbe. A vizsgálatok szerint ezek javarészt a KPE csövekből és az azok tömítéseihez használt zsinórból származnak.

Igazából hosszú távú megoldást valószínűleg csak a műanyagok teljes kivonása és környezetbarát csomagolóanyagra átváltása jelentené, de erre reális esély egyelőre nincs. Természetesen egyénileg törekedhetünk a műanyagmentességre, tudatos választásainkkal.

használjunk környezetbarát csomagolóanyagokat és eszközöket

De pontosan mennyi az annyi?

A kutatások kimutatták, hogy vezetékes csapvíz mikroműanyag tartalma Magyarországon nem éri el a kritikus szintet. A Rábában, a Tiszában, a Dunában és az Ipolyban, nagyjából köbméterenként 50 részecske található. Sokkal riasztóbb az az osztrák vizsgálat, mely szerint a Duna éves mikroműanyag szállítási mennyisége 530 – 1500 tonnára tehető.

Keveset tudunk még arról, hogy milyen egészségügyi kockázatot jelenthet ez a fajta szennyeződés az emberi szervezetre nézve, mivel valószínűleg csak hosszútávon fogja kifejteni a hatását.

Annyi bizonyos, hogy minél nagyobb egy részecske, annál nagyobb eséllyel ürül ki a szervezetből. De a legkisebbek, sajnos felszívódnak, és a sejtjeinkbe is bekerülnek. Ezek pedig különböző gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, emésztőrendszeri zavarokat okozhatnak. Károsíthatják az immunrendszer működését is.

Az élelmiszer csomagolásokra komoly egészségügyi szabályok vonatkoznak, amelyek kioldódási határértékeket állapítanak meg. Amennyiben ez az érték meghaladja a megszabott küszöböt, akkor a gyártónak kötelessége az adott terméket visszahívni.

Amit mi tehetünk a szennyezés csökkentése érdekében, hogy amennyire lehet, műanyagmentes csomagolási alternatívákat használunk. Fogyasszunk tisztított vizet, használjunk folyékony mosószert és lehetőleg ne viseljünk műszálas ruházatot. Hogy miként tarthatunk fent a környezetünkkel kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolatot, az az ökotudatosság kapcsán íródott írásunkból kiderül.

Mi az az ökotudatosság?

Az ökotudatosság a Föld jövője szempontjából kulcsfontosságúnak számít. Vizsgáljuk meg, hogy miért is olyan fontos ennek a szemléletmódnak a kialakítása. Mit tehetünk a mindennapok során a fenntarthatóság érdekében?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás