Így segít a halak egészségének megőrzésében a jó vízminőség
Biztosan sokan hallották már a mondást: „él, mint hal a vízben”. Viszont ha nem szabadon élő halakról van szó, hanem egy lakásunkban vagy irodánkban elhelyezett akváriumról, akkor a képlet egy kicsit bonyolultabbá válik.
Egy ilyen zárt, mesterségesen kialakított bioszférában ugyanis számos tényezőre oda kell figyelnünk ahhoz, hogy a víz és az abban kialakított környezet valóban egészséges legyen a halaink számára.
Egy mutatós, jól karbantartott akvárium lakásunk vagy irodánk egyik legszebb dísze lehet, ehhez azonban nem árt tudnunk, hogyan is gondozzuk azt. A következőkben sorra vesszük, hogy milyen tényezők járulnak hozzá az egészséges, halak és növények számára egyaránt megfelelő vízminőséghez.
Honnan jön a víz?
A kezdő „akvaristák” – azok, akik éppen életünk első akváriumát rendezik be – hajlamosak lehetnek elkövetni azt a hibát, hogy csapvízzel engedik fel az akváriumot.
Ez viszont nem jó gyakorlat, pláne itt, Magyarországon, ahol a víz kifejezetten kemény, azaz magas koncentrációban találhatóak benne oldott sók.
Vannak, akik kútvizet, esővizet vagy palackozott vizet használnak, de ezek általában macerás megoldások és nem is biztos, hogy működnek, a halaink és növényeink megbetegedhetnek.
Ezt elkerülendő, felhasználhatjuk a fordított ozmózison alapuló rendszereket. Ezek lényege, hogy az ozmózis készülék a bekerülő csapvízből tökéletesen kiszűr minden toxikus anyagot, nehézfémet és más szennyeződést, hogy az akváriumba csak a tiszta víz kerülhessen be – míg a másik oldalon a szennyezett víz távozik.
Emellett az is általánosan elmondható, hogy a desztillált víz és a RO víz jó eséllyel alkalmas lesz a vízi élővilágunknak, akár csapi vízzel vegyítve. De ahhoz, hogy ebben biztosak lehessünk, meg kell ismernünk a pH, a GH és a KH fogalmait.
A pH, a GH és a KH
A pH ebben a vonatkozásban (is) azt mutatja meg, hogy a közegnek milyen a kémhatása, azaz: mennyire lúgos vagy savas.
A 0-tól 14-ig terjedő skálán a 7-es a semleges, az érték alatti számok savasságot, míg a felette lévők lúgosságot mutatnak.
Jó tudni, hogy a vízi élőlények nagy része inkább savas környezetben érzi jól magát, az akvárium ideális pH-értéke 6.4-7.2 körül mozog. Szerencsére ma már bárhol vásárolhatunk pH-tesztkészletet, amivel célszerű rendszeresen ellenőrizni a vizet.
A GH és a KH pedig a víz keménységét mutatja, az előbbi az állandó keménységet, míg az utóbbi a változó keménységet.
Ideális a GH 6-8-10-es értékek körül mozog, a KH pedig 3-4-5 körül. A cél, hogy a GH érték a KH kétszerese legyen. Így lesz stabil a víz pH-ja, így tud majd szén-dioxidot felvenni, és összességében így érzik majd jól magukat az élőlények a vízben.
Ne feledkezzünk meg a szűrésről!
Nemcsak az akvárium installálása során kell figyelmet fordítanunk a víz minőségére, hanem később is, folyamatosan. Ahhoz, hogy a benne élők mindig tiszta, egészséges környezetben legyenek, mindenképp szükségünk lesz egy vízszűrőre, lehetőleg olyanra, ami a már fent említett fordított ozmózis alapon működik.
Rendszeres vízcsere – de hogyan?
Az akvárium tisztítása kikerülhetetlen, hiszen a halak ürüléke, az esetleges étel- vagy elhalt növénymaradványok könnyen bepiszkítják.
Fontos azonban tudni, hogy nem kell minden alkalommal az akvárium teljes vizét lecserélni, sőt! Egy 50 literesnél kisebb akvárium esetén hetente 20%-os csere javasolt, míg 50 és 100 literes között heti 30%-os.
Ha ezeket szem előtt tartjuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az akváriumunk hosszú távon élhető és kellemes környezet lesz a halaink számára, nekünk pedig szemet gyönyörködtető látvány!