Kaució – kérdések és válaszok

A kiadó lakáshoz kapcsolódó fogalmak közül az egyik a kaució. Amikor a bérlő és a bérbeadó között megköttetik az albérleti szerződés, akkor egyúttal ennek összegéről, visszafizetésének szabályairól is határoznak.

Mivel az esetek többségében nem csekély pénzösszegről van szó, ezért fontos, hogy bérlőként ismerjük a rá vonatkozó előírásokat és tisztában legyünk azzal, hogy milyen esetekben jogosult a bérbeadó arra, hogy megtartsa.

Ezzel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat és elkerülhetjük a felesleges és meglehetősen költséges jogi vitákat is.

Mi az a kaució?

A kaució lényegében nem más, mint vagyoni biztosíték, ami a bérbeadót hivatott bebiztosítani.

A pénzösszeget a bérlőnek kell a bérbeadó rendelkezésére bocsátania a bérleti szerződés megkötésekor abból a célból, hogy letétbe helyezhesse.

Ha a bérlés időtartama alatt a bérlő hibájából valamilyen kár keletkezik a lakásban, akkor a bérbeadó a kauciót használhatja arra, hogy pénzbeli kielégítést nyerjen belőle.

Emellett jogosult rá, hogy fedezze a bérlő által felhalmozott tartozást (pl. bérleti díjat vagy a közüzemi számlák díját).

Amennyiben a bérlő teljesíti a kötelezettségeit, rendeltetésszerűen használja a bérleményt és nem okoz kárt benne, akkor a kaució a bérlés megszűnésével visszajár neki.

A megállapodáskor nagyon fontos, hogy a kaució kifizetéséről írjunk átvételi elismervényt, ez ugyanis a későbbiekben bizonyító erővel bír.

Kaució vs. óvadék, mi a különbség?

A kauciót másnéven óvadéknak nevezzük, a két fogalom között nincs különbség jogi szempontból. A kaució kifejezést gyakrabban használjuk a köznyelvben, míg az óvadék inkább jogi szakszónak minősül.

Bármelyiket is halljuk, olvassuk kiadó lakás bérlésekor, a bérbeadónak átadott pénzösszeget jelenti, amit utána köteles letétbe helyezni.

A kaució mértéke – mennyit kérhet a bérbeadó?

A kaució mértéke bérbeadótól függően változhat, hiszen mindenki egyénileg dönt arról, hogy mekkora pénzösszeget kér biztosítékul a bérlésért.

Ebben szerepet játszhat a kiadó lakás állapota is. Egy lelakott bérleményért például kevesebb kauciót szoktak kérni, mint egy olyanért, ami teljesen fel van újítva és esetleg drága bútorokkal, háztartási gépekkel is fel van szerelve.

A maximális értéke viszont jogilag szabályozott, ennek megfelelően nem haladhatja meg 3 havi bérleti díj összegét.

Mi van, ha a bérbeadó túl magas kauciót kér?

A törvény értelmében a bérbeadónak joga van ahhoz, hogy 3 havi bérleti díj összegének megfelelő kauciót kérjen még akkor is, ha a bérlő ezt sokallja. Ez esetben érdemes személyesen is beszélni a dologról. A tulajdonosok sokkal engedékenyebbek, ha látják, hogy a lakásukban megbízható emberek laknak majd.

Nem egyszer fordult már elő, hogy a szimpátia miatt a bérbeadók végül kevesebb kaucióval is beérték. Amennyiben annak összege meghaladja a bérleti díj háromszorosát, akkor jogi úton lehet kérvényezni a mérséklését.

A kaució beleszámít a bérleti díjba?

Alap esetben a kaució nem számít bele a lakás bérleti díjába. A köztudatban sokan úgy tartják, hogy ez az összeg “lelakható”, tehát az utolsó 1-2 hónapban már nem kell fizetnie a bérlőnek. Ez azonban nem a legjobb mód az elszámolásra.

Ekkor is történhet ugyanis kár a bérleményben, illetve a rezsiköltség egyeztetésekor is kiderülhet, hogy a bérlőnek többet kell fizetnie a szokásosnál. Ez esetben gondot okozhat, hogy a felek korábban már beleszámították a bérleti díjba a kauciót.

Mikor marad a bérbeadónál a kaució?

A kaució nem jár vissza a bérlőnek, ha a bérlés ideje alatt nem rendeltetésszerűen használta a lakást és ebből adódóan kárt okozott benne. Például eltört vagy kiszakadt az egyik bútor, meghibásodott egy háztartási gép, megsérült a padló, megrongálódott a fal, kitört az egyik ablak.

Ezek egyértelműen bérlő okozta károk. Természetesen nem minősül károkozásnak a normálisnak tekinthető amortizáció, úgy, mint a falak penészesedése vagy a nyílászárók elöregedése.

A kaució nem jár vissza a bérlőnek, ha a bérlás ideje alatt elmulasztotta fizetni a bérleti díjat vagy a rezsiköltséget. A bérbeadónak ez esetben joga van arra, hogy a kaucióból rendezze a költségeket.

A kaució akkor sem jár vissza a bérlőnek, ha idő előtt felmondja a határozott időre kötött albérleti szerződést. A megállapodás aláírásakor ezt mindenképp mérlegelni kell, hiszen a bérlő önhibáján kívül is felmerülhet a költözés szükségessége.

Lakás költségek – ki mit fizet?

Értelemszerűen a bérleti díj, illetve a rezsiköltség a közös költséggel együtt 100%-ban a bérlőt terheli. Viták általában akkor adódnak, amikor a lakáson belüli eszközök, gépek működésével kapcsolatban merül fel probléma. Például kiég az egyik lámpa égője, tönkremegy a konvektor, eldugul a vízrendszer és még sorolhatnánk. Általános szabály, hogy a kisebb karbantartási, javítási munkák költségei a bérlőt terhelik, míg a nagyobbak a bérbeadót. Ideális esetben az albérleti szerződésben is megfogalmazásra kerül, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni a bérlemény karbantartásáról, illetve a benne található berendezések üzemképes állapotáról. Ennek megfelelően kerülhet beszámításra a kaució.